A tömegsírok már védettek, ám most parcellakövekkel is megjelölik őket - mondja Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Mandinernek.
175 éve, 1849 tavaszán volt a dicsőséges tavaszi hadjárat. A jeles évforduló kapcsán a magyar állam több lépést is tesz azért, hogy a sokszor névtelen hősöknek méltó emléket állítson. „Az évforduló keretében államilag védetté tetettük a tavaszi hadjárat útvonalán található tömegsírokat, felmérjük azok állapotát, valamint
megjelöljük a sírhelyeket a nemzeti sírkert okos parcellaköveivel”
– mondja Móczár Gábor. A tavaszi hadjárat egyik fontos, magyar szempontból sikeres állomása volt a Pest megyei Isaszeg, ahol 1849. április 6-án magyar részről a lengyel légióval kiegészülve 47 ezernél is több katona nézett farkasszemet az 55 ezer embert számláló Habsburg-sereggel.
A csupán egy napig tartó, magyar győzelemmel záruló csata komoly emberáldozattal járt, a hős honvédeket pedig az erdőben, tömegsírban temették el.
„Isaszegnél a tömegsír az erdőben van, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezek a névtelen hősök a nemzeti emlékezet részévé váljanak.
Éppen ezért az onnan nem messze eső isaszegi Honvéd emlékműtől a helyi emlékezetőrzők megvalósításában egy tanösvény vezet majd az erdőben található hősök tömegsírjához, ezzel is fejet hajtva előttük és lehetőséget biztosítva arra, hogy a gyerekek akár egy történelemóra keretében meglátogathassák a nagy elődök emlékhelyét. Azokét a név szerint nem ismert hősökét, akik a vérüket adták a hazáért” – folytatta a főigazgató. Az isaszegi csatának civil áldozatai is voltak, a nőket és gyermekeket az isaszegi házak pincéjébe bújtatták a csata idején, azonban az egyik ház tragikus bombatalálatot kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
A mai világban csak akkor tudjuk megtalálni a helyünket, ha a nemzeti identitásunkkal tisztában vagyunk. Ebben segíthetnek az emlékhelyek, s ezért fontos az emlékezetpedagógia, amely a történelmi ismeretekről és az érzelmi kötődésről szól – Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete tavasszal kinevezett főigazgatója a Mandinernek.
A Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt is elmondta, a feladatuk közé tartozik az is, hogy az arra érdemesek sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése által védetté nyilvánítsa az állam, így azokat ne lehessen felszámolni. Itthon tudnak az 1848-as síremlékekről, a feltérképezés – nagy részben a HM Hadtörténeti Intézet és Hadtörténeti Múzeum történészei által – korábban már megtörtént, Felvidéken és Erdélyben ellenben nem ennyire rózsás a helyzet a védelem és a megóvás tekintetében. „Jól mutatja az állapotokat a felvidéki héthárs-vörösalmai csata emlékművének kálváriája. 1849 júniusában a magyar csapatok itt ütköztek meg nagyobb csatában először a kelet felől betörő cári sereggel, és a harcok során hetvennél is többen hősi halált haltak.
Habár a levert forradalom után tiltották, már 1851-ben illegális emlékművet állítottak a hősi halottaknak a Bánó család birtokán.
Ezt az emlékművet azután 1919-ben cseh legionáriusok ledöntötték, ám a helyi, jó érzésű magyar emberek elrejtették, elásták. A felvidéki magyar értékmentőkből szerveződött Sine Metu egyesület volt az, amely az emlékmű darabjait megtalálta, restaurálta és a Nemzeti Örökség Intézetével újra elhelyezte a közösen megújított helyszínen. Ez egy sikeres kezdeményezés, ám sajnos sok helyen nem megoldott az emlékhelyek helyzete a Kárpát-medence határainkon kívül eső területein.” – vélekedik Móczár Gábor.
A főigazgató azt is elárulta: nemcsak az 1848-as forradalom tömegsírjaihoz helyeznek ki az ott nyugvók történetét elmesélő okos parcellaköveket, hanem Perczel Mór 1848-as honvédtábornok történelmi emlékhellyé vált lakhelyéhez,
a bonyhádi Perczel-kúriához és sziráki Teleki-Degenfeld kastélyhoz is hivatalos emlékoszlopokat állítanak fel.
Móczár Gábor azt is elmondta, május 21-én, Buda visszafoglalásának 175. évfordulóján (1916-ban ugyancsak ezen a napon hunyt el 98 éves korában Görgei Artúr tábornok, a honvédsereg utolsó főparancsnoka) különleges emlékhelyet avatnak az idén szintén 175 éves Fiumei úti sírkertben nyugvó 48-as hősi halottak sírhelyeinek közelében. Az emlékhellyel a forradalom ismeretlen katonái előtt is tisztelegnek majd.
Nyitókép: Az isaszegi csata. Than Mór festménye. Forrás: Wikipedia
Meglepő lehet, de nem Gábor Zsazsa vagy Andy Vajna sírjához.
A legendás tüzértiszt visszaadta a székelyek önbizalmát a csatatéren, felesége követte a háborúba, az emberek a védangyaluknak tekintették – mindeközben egyszerű, jó humorú ember maradt.
Kmety György még megmutatta, milyen lehetőségek rejlenek a magyar honvédségben, ám ekkorra a nagyhatalmak már döntöttek a magyarság sorsa fölött – akkor éppen orosz beavatkozás formájában.
A kommunisták fel akarták számolni a nemzet nagyjainak temetkezési helyét, végül megmaradt a sírkert.
A honvédsereg komoly, nyílt csatában verte meg az osztrákokat, Görgei, Damjanich és Aulich nagyot alakított, a magyar honvédek örökre beírták magukat a történelembe.
Az alaposan bepálinkázó dobos visszavonulás helyett támadást vezényelt, a honvédseregek először mutatták meg a bennük lakozó fenevadat, Damjanich a Tisza partján is nagyot harcolt.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Csibi Krisztina szerint az újdonsült pártvezérnek – eddigi rövidke politikai pályafutása során – nem ez az első ellentmondásos megnyilvánulása.
